Jelentős mennyiségű cikk, riport, írás található a tyukanyo.hu oldalon, melynek én vagyok az egyik szerkesztője.
A munkáim Zsuzsi nick alatt találhatók.
2009. május 20., szerda
Rövid írások
A babakocsi meséje
07-08-22 2007. aug. 22. 18:20
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Babakocsi. Szép, masszív darab volt, közép-árkategóriás, arisztokrata névvel és külsővel.
Születési anyakönyvi kivonata szerint 2 funkciós babakocsi volt lábzsákkal és pelenkázótáskával. Mi több, téliesíthető modell, kerekei felfújhatóak.
Mikor egy téli napon eljöttek érte, tudta, itt az ő ideje, mostantól mindenki csodálhatja a Babakocsi elhivatottságát, nagyszerűségét. Így is lett: egy újszülött palántát bíztak rá, sokat síró, sosem elégedett embergyereket, ő mégsem gondolta azt, hogy elég, nem cipelem tovább, hanem végezte a dolgát, ahogyan kell; a csecsemőhöz tartozó Asszony pedig sokat dicsérte a Babakocsi hasznos voltát más asszonyoknak.
Telt, múlt az idő, a síró-rívó csecsemő egyszerre csak fel tudott ülni a Babakocsiban, és már egyáltalán nem sírt annyit. Igaz, miután megtanult totyogni, egyre többször kapta magát azon a Babakocsi, hogy ő bizony szégyenkezik a saját kinézete miatt, mert a járó talpacskák igencsak összekoszolták az ő ruháját.
Az Asszony egyszer ugyan kimosta a huzatot, de talán nem látta a különbséget a mosott és a mosatlan ruha között, mert többször nem tette. Az is lehet, hogy egyre gömbölyödő pocakja miatt nem foglalkozott vele.
Eljött a nap, amikor a gömbölyödő pocak eltűnt, helyette jött egy újabb síró-rívó csemete. A Babakocsi arca felderült, úgy gondolta, az Asszony megint olyan büszke lesz rá, mint mikor elsőszülöttjét cipelte.
De tévedett. Az Asszony már nem dicsekedett vele, sőt, egyre többet morgott az orra alatt, amiért nem tellett új kocsira a második gyereke alá. Néha dühösen belerúgott a Babakocsiba, akinek minden porcikája összerándult: hisz ő nem tett semmi rosszat, miért bántják?
A nagyobbik gyerek képes volt ugyan menni, szaladni, rohanni, de már öltözködés közben összeszorította a száját, amikor az Asszony sétára vitte a Babakocsit és a csecsemőt: nem akart gyalogolni. Ő is be akart ülni, ringattatni akarta egyre terebélyesedő hátsóját. Az Asszony pedig egyre rövidülő viták árán megengedte, hogy beüljön a kicsi mellé.
Szomorú idők jöttek a Babakocsira. Huzata mind szürkébb és szürkébb lett, az eredeti mintájára már ő maga sem emlékezett. Kerekeit senki sem fújta fel, csapágyai nyikorogtak, gyötrődtek a súly alatt.
És egy napon, egy bevásárló központ kellős közepén, életének 7. évében felmondta a szolgálatot. A benne ülő 2 lakli gyerek, kiknek kortársai már régen nem szorultak efféle hordozókra, meglepetten pislantott anyjára. Az Asszony persze szentségelt, mi mást is tudott volna tenni, szidta a valaha szebb napokat látott Babakocsi minden konstruktőrét és mennyei atyját -de a Babakocsi ezt már nem hallotta.
Teste a bevásárlóközpont konténerjében végezte, lelke pedig tovább szállt egy gyártás alatt lévő, felső-középkategóriás új kocsiba...
A nagyapám
06-12-28 2006. dec. 28. 5:00
Kategóriák: monológ
Éhes vagy, kicsikém? Na gyere, eszünk akkor.
Jaj, ne menjen ki, maradjon csak nyugodtan, cumis üvegből fogom etetni. De, van elég tejem, az üvegben is az van, csak képtelen vagyok szoptatni. Nem szervi eredetű, nem. De most nézze meg a fiamat. Nem olyan, mint egy törpe öregember? Egész pontosan, mint a nagyapám. Éppen olyan kopasz a homloka, elállóak a fülei, még a szeme állása is egy a nagyapjával. Próbáltam én szoptatni, de minden egyes alkalommal azt éreztem, hogy a nagyapám néz vissza rám a melleimről. Hát ki képes erre?! Ráadásul én hülye még a nagyapám után is neveztem el a fiamat Andornak. Biztos azért van ez az egész.
Na jó volt, édesem? Látom, megint jó huzatod volt, pont, mint nagyapádnak a kisfröccseivel...
Nézze...
06-06-05 2006. jún. 5. 7:36
Kategóriák: monológ
Nézze, ez itt Tyutyuka. Egyébként István, de mindenki Tyutyukának hívja. Már 48 éve vagyunk együtt. Nagyon jóképű fickó volt, tudja? Úszóként ragadtak rá a pipik. Sok mozisztár, meg táncosnőcske… a táncosnők voltak a gyengéi. Volt az a színésznő, az a milyen Margit is? Most nem jut eszembe… de fiatalabb volt nálam majd’ 5 évvel, aztán mégse őt választotta. Most valami öregotthonban él, mert nincs senkije.
Ez itt a nagyobbik lányom, Gitta. Ők Olaszban laknak. Nem nagyon járnak haza, nem bírják ezt a szennyes országot. Itt koszos az utca, koszosak az emberek, mocskos a politika… 600 milliárdos államadósság –de az embereknek megint ez kellett!
Ez meg itt a másik lányom, Emma. Hozzájuk megyek most Sopronba, meglátogatom a kisunokámat, nemrég született. Sára, úgy hívják. Ilyen nevet manapság ritkán adnak, nem igaz? Mindenki Dzsenifer meg Szamanta… az én kisunokám meg Sára. Nézze, itt egy kép róla is. Tiszta anyja. Szerencsére. Mert az apja elég ronda ember. Informatikus. Amennyit az a gépe előtt ül, csoda, hogy lett unokám tőle.
Azt hiszi, ez az egy unokám van? Nem, van még 3, a fiaméknál. Ők Londonban élnek, angol nő a felesége. Elég savanyú egy nő, de legalább jól élnek. Nézze, itt a házuk. Tavaly nyáron náluk voltam 2 hónapig, én vigyáztam a gyerekekre. Sajnos magyarul nem nagyon beszélnek, én tanítottam őket, úgyhogy azért már el merném őket hozni hozzánk is. Bár Tyutyukám mellett még 3 gyerek is elég nehéz lenne. Tudja, már majdnem egészen vak. Ez adta az Isten, hát mit tegyünk.
Ja, nincs semmi gond, van még nálam pár album, nem fogunk unatkozni Sopronig.
Mit olvas?
06-05-29 2006. máj. 29. 17:53
Kategóriák: párbeszéd
- Mit olvas?
- Egy Stephen King könyvet.
- Nem ismerem.
- Pedig jó író.
- És miket ír? Romantikusakat? Krimiket?
- Nem, horrorokat.
- Ó, és magának ez tetszik? Az a sok zombi meg véres undorítóságok…
- Na igen, de ő nem ilyeneket ír. Inkább lélektanilag rémiszti az olvasót.
- Aha. És ez miről szól?
- Egy íróról, akinek a meg nem született ikertestvére ír sikeres véres történeteket.
- Hm. Felcsigázott.
- Tudja mit? Úgyis aludni akartam egy sort, mielőtt Miskolcra érünk, kölcsönadom addig.
(…)
- Uram, visszaadná a könyvemet? Mindjárt leszállunk.
- Ne zavarjon, nem látja, hogy olvasok?!
De édes kisbaba!
06-05-29 2006. máj. 29. 14:52
Kategóriák: párbeszéd
- Jaj, de édes kisbaba! Kisfiú?
- Nem, kislány.
- Az az édes kis pofikád, te! Meg kell zabálni! Mennyi idős?
- 6 hónapos.
- Adhatok neki egy kis csokit.
- Inkább ne.
- Akkor egy kis ropit?
07-08-22 2007. aug. 22. 18:20
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Babakocsi. Szép, masszív darab volt, közép-árkategóriás, arisztokrata névvel és külsővel.
Születési anyakönyvi kivonata szerint 2 funkciós babakocsi volt lábzsákkal és pelenkázótáskával. Mi több, téliesíthető modell, kerekei felfújhatóak.
Mikor egy téli napon eljöttek érte, tudta, itt az ő ideje, mostantól mindenki csodálhatja a Babakocsi elhivatottságát, nagyszerűségét. Így is lett: egy újszülött palántát bíztak rá, sokat síró, sosem elégedett embergyereket, ő mégsem gondolta azt, hogy elég, nem cipelem tovább, hanem végezte a dolgát, ahogyan kell; a csecsemőhöz tartozó Asszony pedig sokat dicsérte a Babakocsi hasznos voltát más asszonyoknak.
Telt, múlt az idő, a síró-rívó csecsemő egyszerre csak fel tudott ülni a Babakocsiban, és már egyáltalán nem sírt annyit. Igaz, miután megtanult totyogni, egyre többször kapta magát azon a Babakocsi, hogy ő bizony szégyenkezik a saját kinézete miatt, mert a járó talpacskák igencsak összekoszolták az ő ruháját.
Az Asszony egyszer ugyan kimosta a huzatot, de talán nem látta a különbséget a mosott és a mosatlan ruha között, mert többször nem tette. Az is lehet, hogy egyre gömbölyödő pocakja miatt nem foglalkozott vele.
Eljött a nap, amikor a gömbölyödő pocak eltűnt, helyette jött egy újabb síró-rívó csemete. A Babakocsi arca felderült, úgy gondolta, az Asszony megint olyan büszke lesz rá, mint mikor elsőszülöttjét cipelte.
De tévedett. Az Asszony már nem dicsekedett vele, sőt, egyre többet morgott az orra alatt, amiért nem tellett új kocsira a második gyereke alá. Néha dühösen belerúgott a Babakocsiba, akinek minden porcikája összerándult: hisz ő nem tett semmi rosszat, miért bántják?
A nagyobbik gyerek képes volt ugyan menni, szaladni, rohanni, de már öltözködés közben összeszorította a száját, amikor az Asszony sétára vitte a Babakocsit és a csecsemőt: nem akart gyalogolni. Ő is be akart ülni, ringattatni akarta egyre terebélyesedő hátsóját. Az Asszony pedig egyre rövidülő viták árán megengedte, hogy beüljön a kicsi mellé.
Szomorú idők jöttek a Babakocsira. Huzata mind szürkébb és szürkébb lett, az eredeti mintájára már ő maga sem emlékezett. Kerekeit senki sem fújta fel, csapágyai nyikorogtak, gyötrődtek a súly alatt.
És egy napon, egy bevásárló központ kellős közepén, életének 7. évében felmondta a szolgálatot. A benne ülő 2 lakli gyerek, kiknek kortársai már régen nem szorultak efféle hordozókra, meglepetten pislantott anyjára. Az Asszony persze szentségelt, mi mást is tudott volna tenni, szidta a valaha szebb napokat látott Babakocsi minden konstruktőrét és mennyei atyját -de a Babakocsi ezt már nem hallotta.
Teste a bevásárlóközpont konténerjében végezte, lelke pedig tovább szállt egy gyártás alatt lévő, felső-középkategóriás új kocsiba...
A nagyapám
06-12-28 2006. dec. 28. 5:00
Kategóriák: monológ
Éhes vagy, kicsikém? Na gyere, eszünk akkor.
Jaj, ne menjen ki, maradjon csak nyugodtan, cumis üvegből fogom etetni. De, van elég tejem, az üvegben is az van, csak képtelen vagyok szoptatni. Nem szervi eredetű, nem. De most nézze meg a fiamat. Nem olyan, mint egy törpe öregember? Egész pontosan, mint a nagyapám. Éppen olyan kopasz a homloka, elállóak a fülei, még a szeme állása is egy a nagyapjával. Próbáltam én szoptatni, de minden egyes alkalommal azt éreztem, hogy a nagyapám néz vissza rám a melleimről. Hát ki képes erre?! Ráadásul én hülye még a nagyapám után is neveztem el a fiamat Andornak. Biztos azért van ez az egész.
Na jó volt, édesem? Látom, megint jó huzatod volt, pont, mint nagyapádnak a kisfröccseivel...
Nézze...
06-06-05 2006. jún. 5. 7:36
Kategóriák: monológ
Nézze, ez itt Tyutyuka. Egyébként István, de mindenki Tyutyukának hívja. Már 48 éve vagyunk együtt. Nagyon jóképű fickó volt, tudja? Úszóként ragadtak rá a pipik. Sok mozisztár, meg táncosnőcske… a táncosnők voltak a gyengéi. Volt az a színésznő, az a milyen Margit is? Most nem jut eszembe… de fiatalabb volt nálam majd’ 5 évvel, aztán mégse őt választotta. Most valami öregotthonban él, mert nincs senkije.
Ez itt a nagyobbik lányom, Gitta. Ők Olaszban laknak. Nem nagyon járnak haza, nem bírják ezt a szennyes országot. Itt koszos az utca, koszosak az emberek, mocskos a politika… 600 milliárdos államadósság –de az embereknek megint ez kellett!
Ez meg itt a másik lányom, Emma. Hozzájuk megyek most Sopronba, meglátogatom a kisunokámat, nemrég született. Sára, úgy hívják. Ilyen nevet manapság ritkán adnak, nem igaz? Mindenki Dzsenifer meg Szamanta… az én kisunokám meg Sára. Nézze, itt egy kép róla is. Tiszta anyja. Szerencsére. Mert az apja elég ronda ember. Informatikus. Amennyit az a gépe előtt ül, csoda, hogy lett unokám tőle.
Azt hiszi, ez az egy unokám van? Nem, van még 3, a fiaméknál. Ők Londonban élnek, angol nő a felesége. Elég savanyú egy nő, de legalább jól élnek. Nézze, itt a házuk. Tavaly nyáron náluk voltam 2 hónapig, én vigyáztam a gyerekekre. Sajnos magyarul nem nagyon beszélnek, én tanítottam őket, úgyhogy azért már el merném őket hozni hozzánk is. Bár Tyutyukám mellett még 3 gyerek is elég nehéz lenne. Tudja, már majdnem egészen vak. Ez adta az Isten, hát mit tegyünk.
Ja, nincs semmi gond, van még nálam pár album, nem fogunk unatkozni Sopronig.
Mit olvas?
06-05-29 2006. máj. 29. 17:53
Kategóriák: párbeszéd
- Mit olvas?
- Egy Stephen King könyvet.
- Nem ismerem.
- Pedig jó író.
- És miket ír? Romantikusakat? Krimiket?
- Nem, horrorokat.
- Ó, és magának ez tetszik? Az a sok zombi meg véres undorítóságok…
- Na igen, de ő nem ilyeneket ír. Inkább lélektanilag rémiszti az olvasót.
- Aha. És ez miről szól?
- Egy íróról, akinek a meg nem született ikertestvére ír sikeres véres történeteket.
- Hm. Felcsigázott.
- Tudja mit? Úgyis aludni akartam egy sort, mielőtt Miskolcra érünk, kölcsönadom addig.
(…)
- Uram, visszaadná a könyvemet? Mindjárt leszállunk.
- Ne zavarjon, nem látja, hogy olvasok?!
De édes kisbaba!
06-05-29 2006. máj. 29. 14:52
Kategóriák: párbeszéd
- Jaj, de édes kisbaba! Kisfiú?
- Nem, kislány.
- Az az édes kis pofikád, te! Meg kell zabálni! Mennyi idős?
- 6 hónapos.
- Adhatok neki egy kis csokit.
- Inkább ne.
- Akkor egy kis ropit?
- Azt sem. Ő még csak anyatejet eszik, mást nem.
- Ja, tej az van nálam is, ha ideadja a cumis üveget, öntök neki.
- Nincs neki cumis üvege és tehéntejet sem iszik.
- Járni tud már?
- Nem.
- De felállni, ugye azt már tud egyedül is?
- Nem, még azt sem.
- Talán.. ha adna neki egy kis rendes ételt, akkor nem lenne így lemaradva a fejlődésben…
Hová utazik?
06-05-29 2006. máj. 29. 14:15
Kategóriák: párbeszéd
- Hová utazik?
- Pestre.
- Ott lakik?
- Ja, tej az van nálam is, ha ideadja a cumis üveget, öntök neki.
- Nincs neki cumis üvege és tehéntejet sem iszik.
- Járni tud már?
- Nem.
- De felállni, ugye azt már tud egyedül is?
- Nem, még azt sem.
- Talán.. ha adna neki egy kis rendes ételt, akkor nem lenne így lemaradva a fejlődésben…
Hová utazik?
06-05-29 2006. máj. 29. 14:15
Kategóriák: párbeszéd
- Hová utazik?
- Pestre.
- Ott lakik?
- Nem.
- Hanem?
- Hát… máshol.
- Rokonlátogatás?
- Nem.
- Akkor? Üzlet?
- Nem, de kérem, ne kérdezősködjön, nem szeretnék róla beszélni.
- Ugyan már, ne legyen szégyellős! Akkor majd én kitalálom. Összeveszett az asszonnyal és most másik menyecskénél keres vigaszt.
- Hanem?
- Hát… máshol.
- Rokonlátogatás?
- Nem.
- Akkor? Üzlet?
- Nem, de kérem, ne kérdezősködjön, nem szeretnék róla beszélni.
- Ugyan már, ne legyen szégyellős! Akkor majd én kitalálom. Összeveszett az asszonnyal és most másik menyecskénél keres vigaszt.
- Ugyan! De kérem, tényleg hagyjuk a témát.
- Na várjon, akkor biztosan állásinterjúra megy, mert Pesten jobban fizetnek.
- Ha annyira akarja tudni, kemoterápiára megyek.
- Értem. Na és mondja, van valami jó kis biztosítása, ami nyugodt jövőt biztosítana a szeretteinek?
Nem ízlik
06-05-29 2006. máj. 29. 9:27
Kategóriák: monológ
Tudja, kedveském, az a baj az öregséggel, hogy már semmi sem ízlik. Hiába ránt a feleségem csirkét, vagy hozok haza egy kis gombát, már nem ízlik.
Bezzeg fiatalkoromban, még a vasszeget is! A feleségem nem győzte a piacolást, akkora kosarakkal jött mindég haza, oszt mégsem volt elég két napig se. Mondta is mindig, Pisti, te kieszel minket a vagyonunkból!
De most meg nem ízlik, hát mit csináljak. Nézze, itt ez a szendvics is, amit csomagolt a feleségem, oszt nem bírom megenni. Pedig tele van finom házi kolbásszal. De nem bírom. Már a fogam sem a régi, nehezen is nyammogom el, de hát úgyse ízlik.
Nem kéri?
A hülye apátok
06-05-28 2006. máj. 28. 18:20
Kategóriák: monológ
Evelin, ne rugdosd Vivient. Nem szabad senkit sem bántani! Add csak ide a telefonomat, sms jött! Na, a hülye apátok írt. Még hogy velem álmodott, na persze. Olvasd csak, Evelin. De nem kell hangosan!
Te, kifestetted a szemed? Nem adtam rá engedélyt, tudtommal! És ez a lófasz is hogy néz ki a nyakadban? Hogy tudsz ennyire idétlenül felöltözni? Ne úgy kösd meg, ne arra, ne húzd meg!
Amúgy apátok együtt van még azzal a... na tudjátok kivel. Olyan liba, még a nevére sem emlékszem. Ja, gondoltam, ha egyszer rólam álmodik a hülye apátok.
Majd a West Endben veszünk. Vivien, mondom hogy ne rugdosódj. Majd a táborba kölcsönadom az empéhármast, de most kell nekem. Csak el ne hagyd. Szombati bulira mit veszel fel a táborban? Mondom, hogy szombaton lesz, most te beszéltél Erzsike nénivel vagy én?
A hülye apátok vehetne már neked egy empéhármast. Úgyis gyereknap van.
Megjelentek blogbejegyzésként
- Na várjon, akkor biztosan állásinterjúra megy, mert Pesten jobban fizetnek.
- Ha annyira akarja tudni, kemoterápiára megyek.
- Értem. Na és mondja, van valami jó kis biztosítása, ami nyugodt jövőt biztosítana a szeretteinek?
Nem ízlik
06-05-29 2006. máj. 29. 9:27
Kategóriák: monológ
Tudja, kedveském, az a baj az öregséggel, hogy már semmi sem ízlik. Hiába ránt a feleségem csirkét, vagy hozok haza egy kis gombát, már nem ízlik.
Bezzeg fiatalkoromban, még a vasszeget is! A feleségem nem győzte a piacolást, akkora kosarakkal jött mindég haza, oszt mégsem volt elég két napig se. Mondta is mindig, Pisti, te kieszel minket a vagyonunkból!
De most meg nem ízlik, hát mit csináljak. Nézze, itt ez a szendvics is, amit csomagolt a feleségem, oszt nem bírom megenni. Pedig tele van finom házi kolbásszal. De nem bírom. Már a fogam sem a régi, nehezen is nyammogom el, de hát úgyse ízlik.
Nem kéri?
A hülye apátok
06-05-28 2006. máj. 28. 18:20
Kategóriák: monológ
Evelin, ne rugdosd Vivient. Nem szabad senkit sem bántani! Add csak ide a telefonomat, sms jött! Na, a hülye apátok írt. Még hogy velem álmodott, na persze. Olvasd csak, Evelin. De nem kell hangosan!
Te, kifestetted a szemed? Nem adtam rá engedélyt, tudtommal! És ez a lófasz is hogy néz ki a nyakadban? Hogy tudsz ennyire idétlenül felöltözni? Ne úgy kösd meg, ne arra, ne húzd meg!
Amúgy apátok együtt van még azzal a... na tudjátok kivel. Olyan liba, még a nevére sem emlékszem. Ja, gondoltam, ha egyszer rólam álmodik a hülye apátok.
Majd a West Endben veszünk. Vivien, mondom hogy ne rugdosódj. Majd a táborba kölcsönadom az empéhármast, de most kell nekem. Csak el ne hagyd. Szombati bulira mit veszel fel a táborban? Mondom, hogy szombaton lesz, most te beszéltél Erzsike nénivel vagy én?
A hülye apátok vehetne már neked egy empéhármast. Úgyis gyereknap van.
Megjelentek blogbejegyzésként
A Suttogó -mi a könyv titka?
Amikor az első két gyerekem csecsemő volt, még nem hallottam erről a könyvről. Vagy ha hallottam is róla, semmi olyat, ami felkelthette volna a kíváncsiságomat.
Ám a 3. gyerekemet várva folyton a könyv címébe ütköztem. Suttogó titkai -mi lehet ez? Mi a titka a könyvnek, ami miatt egyes anyák az egekig magasztalják és mindenben követik a tanácsait? Óvatosságból csak az I. kötetet rendeltem meg egy antikvár oldalról. Jól tettem.
Előrebocsájtom: merően szubjektív a véleményem Tracy Hogg és Melinda Blau könyvéről. Elismerem, hogy vannak, akinek segíthet, de én magam semmi hasznát sem tudtam látni a könyvnek. Sőt. Egy idő után már kifejezetten idegesített, amit olvastam.
Eleve nem tetszik a stílusa -és mint tudjuk, a stílus maga az ember. Túl lekezelőnek találom. Például nagyon idegesítő a folytonos ,,erről a x. oldalon írok bővebben" kitétel.
A könyv által taglalt napirend egy vicc. El tudom képzelni, hogy be lehet tartani egy szem gyerekkel, ahol apuka csak késő este ér haza, és véletlenül sem ,,piszkít bele" a 4É-be (Étel, Ébrenlét, Édes álom, Én időm -ez a 4É.)
De ahol van 1-2 nagyobb testvér, ott már teljesen kivitelezhetetlen. Meg a nagyszülők, barátok, rokonok sem férnek bele a könyv szerinti napirendbe, számomra elrettentő, mennyire kizár mindenki mást a gyerek körüli világból.
A szoptatási rész rémséges. Szinte a tápszert favorizálja tej helyett. Vannak benne önmagában is értelmetlen, vagy ellentmondó mondatok, mint pl: ,, A kutatások arra utalnak, de nem bizonyítják, hogy a szoptatás megvéd a klimax előtt jelentkező emlőráktól, a csontritkulástól és a petefészekráktól".
Ha a kutatások erre utalnak, akkor miért nem bizonyítják? (Egyébként pedig a szoptatási tanácsadó a babaklubban erre mindig hivatkozik, hogy ezért IS jó.)
Furcsaság még pl., ahogy egy ilyen tényt, mint az anyatejes csecsemőt nem lehet túletetni, nemhogy nem ismeri el, de az ellenkezőjét állítja.
A szoptatást leginkább csak etetésnek tekinti, nem az ősbizalom, a szeretet, a megnyugtatás legfontosabb formájának -ajajj, de elromlik a gyerek, ha gyakran mellre kerül!!!
Még egy meghökkentő momentum: Költségek. Ha beleszámítja a különféle kellékeket (pl mellszívó éves bérleti díját /sic!/ ), tanfolyamokat, szoptatási tancsáadót, akkor a szoptatás költsége feleakkora, mint a tápszeré. Fele??? Amikor ingyen van?
Talán jellemzi a könyv szellemiségét, ha megnézzük a Szoptatásért Egyesület honlapját, ahol a könyvet a következő kategóriában leljük meg: Elrettentő példák, amiket a szoptatási tanácsadónak ismernie kell.
Megjelenés ideje: 2007.01.16.
Megjelenés helye: hoxa.hu
Oldalak, amelyek átvették: anyalettem.hu
Ám a 3. gyerekemet várva folyton a könyv címébe ütköztem. Suttogó titkai -mi lehet ez? Mi a titka a könyvnek, ami miatt egyes anyák az egekig magasztalják és mindenben követik a tanácsait? Óvatosságból csak az I. kötetet rendeltem meg egy antikvár oldalról. Jól tettem.
Előrebocsájtom: merően szubjektív a véleményem Tracy Hogg és Melinda Blau könyvéről. Elismerem, hogy vannak, akinek segíthet, de én magam semmi hasznát sem tudtam látni a könyvnek. Sőt. Egy idő után már kifejezetten idegesített, amit olvastam.
Eleve nem tetszik a stílusa -és mint tudjuk, a stílus maga az ember. Túl lekezelőnek találom. Például nagyon idegesítő a folytonos ,,erről a x. oldalon írok bővebben" kitétel.
A könyv által taglalt napirend egy vicc. El tudom képzelni, hogy be lehet tartani egy szem gyerekkel, ahol apuka csak késő este ér haza, és véletlenül sem ,,piszkít bele" a 4É-be (Étel, Ébrenlét, Édes álom, Én időm -ez a 4É.)
De ahol van 1-2 nagyobb testvér, ott már teljesen kivitelezhetetlen. Meg a nagyszülők, barátok, rokonok sem férnek bele a könyv szerinti napirendbe, számomra elrettentő, mennyire kizár mindenki mást a gyerek körüli világból.
A szoptatási rész rémséges. Szinte a tápszert favorizálja tej helyett. Vannak benne önmagában is értelmetlen, vagy ellentmondó mondatok, mint pl: ,, A kutatások arra utalnak, de nem bizonyítják, hogy a szoptatás megvéd a klimax előtt jelentkező emlőráktól, a csontritkulástól és a petefészekráktól".
Ha a kutatások erre utalnak, akkor miért nem bizonyítják? (Egyébként pedig a szoptatási tanácsadó a babaklubban erre mindig hivatkozik, hogy ezért IS jó.)
Furcsaság még pl., ahogy egy ilyen tényt, mint az anyatejes csecsemőt nem lehet túletetni, nemhogy nem ismeri el, de az ellenkezőjét állítja.
A szoptatást leginkább csak etetésnek tekinti, nem az ősbizalom, a szeretet, a megnyugtatás legfontosabb formájának -ajajj, de elromlik a gyerek, ha gyakran mellre kerül!!!
Még egy meghökkentő momentum: Költségek. Ha beleszámítja a különféle kellékeket (pl mellszívó éves bérleti díját /sic!/ ), tanfolyamokat, szoptatási tancsáadót, akkor a szoptatás költsége feleakkora, mint a tápszeré. Fele??? Amikor ingyen van?
Talán jellemzi a könyv szellemiségét, ha megnézzük a Szoptatásért Egyesület honlapját, ahol a könyvet a következő kategóriában leljük meg: Elrettentő példák, amiket a szoptatási tanácsadónak ismernie kell.
Megjelenés ideje: 2007.01.16.
Megjelenés helye: hoxa.hu
Oldalak, amelyek átvették: anyalettem.hu
Távmunkáról
Mindenki hallott már a távmunkáról, de csak az ismeri igazán, aki ki is próbálta. Tudjuk róla, hogy ideális lehet gyesen lévő anyukáknak, vagy éppenséggel olyanoknak, akiket nem vár vissza gyerekszülés után a munkahelyük. Otthon vagyunk a családdal, maguk osztjuk be az időnket és még pénzt is keresünk –tényleg ennyire rózsaszín lenne? Természetesen nem. Távmunka-keresőként rengeteg nehézségbe ütközünk, hisz nem tudhatjuk, melyik hirdetés mögött van igaz, és melyik mögött álmunka, akár egyenesen piramisjáték. Két olyan otthonlévő anyát kérdeztem tapasztalataiktól, akiknek sikerült távmunkásként elhelyezkedni. Első riportalanyom Tvica.
- Mesélj egy kicsit magadról!
- 2 kisfiam van, Gergely 9 éves, Kristóf 3,5 éves és Pestszentlőrincen lakunk.
- Hogyan jutottál hozzá a távmunkádhoz?
- A cégemnél, ahol most már 7 éve dolgozom, jött ez a lehetőség. Pályázat útján nyertünk távmunka-lehetőségeket és mivel nekem kiskorú gyerekem van, én kaptam a vezetőségtől erre esélyt.
- Próbálkoztál-e máshol is keresni ilyen munkát?
- Nem próbálkoztam sehol.
- Meg vagy-e elégedve a fizetéssel?
- Ugyanannyit kapok, mintha bent dolgoznék, így teljesen elégedett vagyok, sőt még bérletet is kapok.
- Mennyi idődet köti le egy nap a távmunka?
- Reggel 8-tól este 7-ig több részletben dolgozom, a legtöbbet 8-10-ig és 15-16.30-ig folyamatosan.
- Könnyű emellett megszervezni a napi teendőket?
- Már kezdek belejönni.
- Milyen előnyeit és hátrányait látod a távmunkádnak?
- Nem kell utazgatnom, a gyereket időben el tudom hozni az oviból/iskolából, betegség esetén se esek ki a munkából. A cég eszközeit használom, így ha gond van vele, nem az én költségem. Viszont kimaradok a céges rendezvényekből (névnapozások, szülinapozások) és állandóan készenlétben kell lennem, mobilon elérhetőnek.
Másik riportalanyom Zsoldosné Zsuzsa.
- Kérlek, mutasd be magadat, családodat egy pár szóban.
- Gödöllőn lakunk 12,5 éve, akkor költöztünk ide, mikor megszületett a nagyobbik fiunk. A férjem és én alapvetően pestiek vagyunk, csak itt kezdtünk el építkezni, és innen már el sem szeretnénk menni. 3 gyerekem van, 2 nagy fiam és egy kislányom. A fiúk 12 és 10 évesek, iskolások.
- Miért választottad a távmunkát?
- Amikor úgy alakult el akartam helyezkedni a 2 fiú után, ez nem sikerült. Meghallották, hogy gyerekeim vannak, pláne kettő, udvariasan ugyan, de tudtomra adták, hogy nem kellek. 1997-ben munkanélküli lettem, és elvégeztem egy számítástechnikai tanfolyamot,, közben 1998-ban kiváltottam az egyéni vállalkozói engedélyemet adatrögzítés a fő profilom. Úgy alakult, hogy ismeretség révén ahogy kiváltottam az engedélyemet, elhelyezkedhettem a gödöllői SZTK-ban számítógépes asszisztensként. Nagyon jó volt, szerencsére a reumatológián kaptam helyet, itt azért nem annyira rémisztő a munka. Aztán ahogy a fiúk egyre nagyobbak lettek, nagyon szerettünk volna egy kislányt. 2001 év elején felmondtam az SZTK-ban, mondván, hogy babatervezés időszakában azért ne legyek sokat betegek között.Akkor még nem is tudtuk, hogy gyorsan meg lett a lányunk, és akkor már vártam Őt! A terhesség ideje alatt itthon vállalgattam munkát. Szerkesztéseket, gépelést, és ami jött. Volt, ahol kellett a vállalkozóim és kellett számlát adnom, volt, ahol nem. Amikor megszületett a Bea, akkor felfüggesztettem a tevékenységemet, de az első leendő alkalommal, azaz amikor 1,5 éves lett, ismét nagy erővel elkezdtem keresni az itthoni munkalehetőségeket. Kerestem újságokban, interneten, szinte a mai napig állandóan böngészem a távmunka lehetőségeket.
- És nem hiányzik, hogy emberek között dolgozz?
- Igen is, meg nem is. Végülis emberekkel találkozom, amikor Beát viszem a bölcsibe, meg délután is, amikor megyek érte. Az, hogy nem dolgozom emberek között sokszor jó. Saját magam osztom be az időmet, bár ez nagyon csalóka is tud lenni. Jól hangzik, hogy én vagyok a saját magam közvetlen főnöke, de azért ez sokszor éjszakai munkát is jelent.. Mert ugye napközben rám telefonálnak, kizökkentenek a munkamenetemből.
- Könnyen be tudod osztani az idődet?
- Sajnos nem. Van néhány fix dolog, amit akármi van, meg kell csinálni. Ilyen pl., hogy reggel én viszem Beát bölcsibe, és én hozom el. Ez állandóan így van. A fiúk már egyedül jönnek haza a suliból, velük nincs gond. Fix még, hogy este főtt kajával kell várni a férjemet, mert napközben nem eszik, tehát főzni szinte minden nap kell.
- Kiknek ajánlod, hogy ezt a munkaformát válasszák?
- Olyanoknak, akiknek a férjük toleráns, elnézik, hogy esetleg este, éjjel, vagy akár hétvégén is dolgozik az asszony. Nálunk megy az éjjeli, esti, hétvégi munka, de például nem nézi jó szemmel, hogy sokszor a háztartás rovására mennek dolgok.
- Hosszú távra tervezed?
- Igen, hosszú távra. Felmerült, hogy esetleg elmegyek 8 órába dolgozni, de ezt végiggondoltuk, és nem megy. Pestre nem tudok menni, mert min. 1,5 órát kell utaznom oda és újabb 1,5 órát vissza. És a gyerekekkel akkor ki lenne? A férjem sokszor késő este jön haza. Nem szeretném, ha az utca nevelné fel a fiaimat. A legrosszabb időszakban vannak most, az ,,elkanászodási időszakban”. <>- Sokszor találkozol nem valós, vagy éppen balekokat kereső hirdetéssel?
- Igen, sajnos sok ilyen hirdetésbe botlok. Nagyon oda kell figyelni! Olyanba már nem is nagyon akarok belemenni, ahol azt mondja, hogy fizess be x összeget, és akkor megkapod a leírást a munkáról. Ez nekem már nem tetszik. Volt olyan hirdetés nem olyan régen, hogy kapok egy csomagot utánvéttel és fizessek 7000 Ft-ot, gépeljem le, utánvéttel küldjem vissza, és akkor visszakapom a befizetett 7 ezer forintot, plusz amit dolgoztam, azt is kifizetik. Hát ettől kirázott a hideg. Mi a garancia rá, hogy visszakapom a kaucióként befizetett pénzem?!
- Mit tanácsolsz, akik bele szeretnének fogni a távmunka-keresésbe, hogy kezdjék?
- Ne adják fel az első héten, amikor a 100. kamu hirdetésbe botlanak bele. Nagyon fontos, hogy korrekt szerződést kössenek az emberrel. 2 hónapja dolgozom egy cégnek, akiknél keretszerződést kötöttünk, és korrektnek látszanak. Tanácsolom még, hogy saját maga is hirdessen, minden ismerősben tudatosítsa, hogy ő távmunkában dolgozna. Nagyon nehéz ma távmunkát keresni ez tény. Én évek óta próbálkozom kisebb nagyobb sikerrel. Ne egy lábon akarjon megállni senki sem.
- Meg lehet annyit keresni így, mint egy átlagos munkahelyen?
- Nekem kiegészítőnek jó, mert 3 gyerekkel itthon vagyok, de nem hiszem, hogy 80-90 ezret össze lehetne szedni. Illetve ezzel kecsegtetnek azok a hirdetések, amiknél azzal kezdenek, hogy fizess be 1500-2000 Ft-ot, hogy egyáltalán megtudd, mit is kéne csinálni. A GYES összegénél azért több. És még valami, ami nagyon fontos. Aki távmunkát vállal, legyen mellette egy olyan személy, akinek fix keresete van!!! A távmunkánál az a nagy rizikó, hogy egyik hónapban van meló, akkor beleszakad az ember, és van, amikor nincs elég, és csak lógatja a lábát. Akkor ugye nincs bevétel, viszont a családnak mégis kell valamiből élnie, közüzemi díjakat befizetni, enni, stb.
- Szerinted mi a távmunka előnye, hátránya?
- A saját magad ura vagy, Te osztod be az idődet Hátránya: nem tervezhető előre az életed. Nem tudom például, hogy most 7végén kell-e majd dolgoznom vagy sem, lesz-e megrendelés a hímzésre vagy sem. A legtöbb helyen most már számlát kérnek, azaz ha dolgozol, akkor számlát kell adnod, és arra fognak fizetni. Viszont a legtöbb helyen nem is jelentenek be. A fenti 2 interjúból is kitűnik, hogy jól meg kell gondolnia a döntést annak, aki távmunkát vállalna. De mint látszik, nem reménytelen. Mindenkinek sok sikert kívánok a kereséshez! Ehhez néhány támpont:
http://www.karrier.expressz.hu/
http://www.tavmunkas.hu/
http://www.jobmonitor.hu/
http://www.jobinfo.hu/
http://www.tavmunka.lap.hu/
http://www.tavmunkainfo.hu
Megjelenés helye: izgi.hu
- Mesélj egy kicsit magadról!
- 2 kisfiam van, Gergely 9 éves, Kristóf 3,5 éves és Pestszentlőrincen lakunk.
- Hogyan jutottál hozzá a távmunkádhoz?
- A cégemnél, ahol most már 7 éve dolgozom, jött ez a lehetőség. Pályázat útján nyertünk távmunka-lehetőségeket és mivel nekem kiskorú gyerekem van, én kaptam a vezetőségtől erre esélyt.
- Próbálkoztál-e máshol is keresni ilyen munkát?
- Nem próbálkoztam sehol.
- Meg vagy-e elégedve a fizetéssel?
- Ugyanannyit kapok, mintha bent dolgoznék, így teljesen elégedett vagyok, sőt még bérletet is kapok.
- Mennyi idődet köti le egy nap a távmunka?
- Reggel 8-tól este 7-ig több részletben dolgozom, a legtöbbet 8-10-ig és 15-16.30-ig folyamatosan.
- Könnyű emellett megszervezni a napi teendőket?
- Már kezdek belejönni.
- Milyen előnyeit és hátrányait látod a távmunkádnak?
- Nem kell utazgatnom, a gyereket időben el tudom hozni az oviból/iskolából, betegség esetén se esek ki a munkából. A cég eszközeit használom, így ha gond van vele, nem az én költségem. Viszont kimaradok a céges rendezvényekből (névnapozások, szülinapozások) és állandóan készenlétben kell lennem, mobilon elérhetőnek.
Másik riportalanyom Zsoldosné Zsuzsa.
- Kérlek, mutasd be magadat, családodat egy pár szóban.
- Gödöllőn lakunk 12,5 éve, akkor költöztünk ide, mikor megszületett a nagyobbik fiunk. A férjem és én alapvetően pestiek vagyunk, csak itt kezdtünk el építkezni, és innen már el sem szeretnénk menni. 3 gyerekem van, 2 nagy fiam és egy kislányom. A fiúk 12 és 10 évesek, iskolások.
- Miért választottad a távmunkát?
- Amikor úgy alakult el akartam helyezkedni a 2 fiú után, ez nem sikerült. Meghallották, hogy gyerekeim vannak, pláne kettő, udvariasan ugyan, de tudtomra adták, hogy nem kellek. 1997-ben munkanélküli lettem, és elvégeztem egy számítástechnikai tanfolyamot,, közben 1998-ban kiváltottam az egyéni vállalkozói engedélyemet adatrögzítés a fő profilom. Úgy alakult, hogy ismeretség révén ahogy kiváltottam az engedélyemet, elhelyezkedhettem a gödöllői SZTK-ban számítógépes asszisztensként. Nagyon jó volt, szerencsére a reumatológián kaptam helyet, itt azért nem annyira rémisztő a munka. Aztán ahogy a fiúk egyre nagyobbak lettek, nagyon szerettünk volna egy kislányt. 2001 év elején felmondtam az SZTK-ban, mondván, hogy babatervezés időszakában azért ne legyek sokat betegek között.Akkor még nem is tudtuk, hogy gyorsan meg lett a lányunk, és akkor már vártam Őt! A terhesség ideje alatt itthon vállalgattam munkát. Szerkesztéseket, gépelést, és ami jött. Volt, ahol kellett a vállalkozóim és kellett számlát adnom, volt, ahol nem. Amikor megszületett a Bea, akkor felfüggesztettem a tevékenységemet, de az első leendő alkalommal, azaz amikor 1,5 éves lett, ismét nagy erővel elkezdtem keresni az itthoni munkalehetőségeket. Kerestem újságokban, interneten, szinte a mai napig állandóan böngészem a távmunka lehetőségeket.
- És nem hiányzik, hogy emberek között dolgozz?
- Igen is, meg nem is. Végülis emberekkel találkozom, amikor Beát viszem a bölcsibe, meg délután is, amikor megyek érte. Az, hogy nem dolgozom emberek között sokszor jó. Saját magam osztom be az időmet, bár ez nagyon csalóka is tud lenni. Jól hangzik, hogy én vagyok a saját magam közvetlen főnöke, de azért ez sokszor éjszakai munkát is jelent.. Mert ugye napközben rám telefonálnak, kizökkentenek a munkamenetemből.
- Könnyen be tudod osztani az idődet?
- Sajnos nem. Van néhány fix dolog, amit akármi van, meg kell csinálni. Ilyen pl., hogy reggel én viszem Beát bölcsibe, és én hozom el. Ez állandóan így van. A fiúk már egyedül jönnek haza a suliból, velük nincs gond. Fix még, hogy este főtt kajával kell várni a férjemet, mert napközben nem eszik, tehát főzni szinte minden nap kell.
- Kiknek ajánlod, hogy ezt a munkaformát válasszák?
- Olyanoknak, akiknek a férjük toleráns, elnézik, hogy esetleg este, éjjel, vagy akár hétvégén is dolgozik az asszony. Nálunk megy az éjjeli, esti, hétvégi munka, de például nem nézi jó szemmel, hogy sokszor a háztartás rovására mennek dolgok.
- Hosszú távra tervezed?
- Igen, hosszú távra. Felmerült, hogy esetleg elmegyek 8 órába dolgozni, de ezt végiggondoltuk, és nem megy. Pestre nem tudok menni, mert min. 1,5 órát kell utaznom oda és újabb 1,5 órát vissza. És a gyerekekkel akkor ki lenne? A férjem sokszor késő este jön haza. Nem szeretném, ha az utca nevelné fel a fiaimat. A legrosszabb időszakban vannak most, az ,,elkanászodási időszakban”. <>- Sokszor találkozol nem valós, vagy éppen balekokat kereső hirdetéssel?
- Igen, sajnos sok ilyen hirdetésbe botlok. Nagyon oda kell figyelni! Olyanba már nem is nagyon akarok belemenni, ahol azt mondja, hogy fizess be x összeget, és akkor megkapod a leírást a munkáról. Ez nekem már nem tetszik. Volt olyan hirdetés nem olyan régen, hogy kapok egy csomagot utánvéttel és fizessek 7000 Ft-ot, gépeljem le, utánvéttel küldjem vissza, és akkor visszakapom a befizetett 7 ezer forintot, plusz amit dolgoztam, azt is kifizetik. Hát ettől kirázott a hideg. Mi a garancia rá, hogy visszakapom a kaucióként befizetett pénzem?!
- Mit tanácsolsz, akik bele szeretnének fogni a távmunka-keresésbe, hogy kezdjék?
- Ne adják fel az első héten, amikor a 100. kamu hirdetésbe botlanak bele. Nagyon fontos, hogy korrekt szerződést kössenek az emberrel. 2 hónapja dolgozom egy cégnek, akiknél keretszerződést kötöttünk, és korrektnek látszanak. Tanácsolom még, hogy saját maga is hirdessen, minden ismerősben tudatosítsa, hogy ő távmunkában dolgozna. Nagyon nehéz ma távmunkát keresni ez tény. Én évek óta próbálkozom kisebb nagyobb sikerrel. Ne egy lábon akarjon megállni senki sem.
- Meg lehet annyit keresni így, mint egy átlagos munkahelyen?
- Nekem kiegészítőnek jó, mert 3 gyerekkel itthon vagyok, de nem hiszem, hogy 80-90 ezret össze lehetne szedni. Illetve ezzel kecsegtetnek azok a hirdetések, amiknél azzal kezdenek, hogy fizess be 1500-2000 Ft-ot, hogy egyáltalán megtudd, mit is kéne csinálni. A GYES összegénél azért több. És még valami, ami nagyon fontos. Aki távmunkát vállal, legyen mellette egy olyan személy, akinek fix keresete van!!! A távmunkánál az a nagy rizikó, hogy egyik hónapban van meló, akkor beleszakad az ember, és van, amikor nincs elég, és csak lógatja a lábát. Akkor ugye nincs bevétel, viszont a családnak mégis kell valamiből élnie, közüzemi díjakat befizetni, enni, stb.
- Szerinted mi a távmunka előnye, hátránya?
- A saját magad ura vagy, Te osztod be az idődet Hátránya: nem tervezhető előre az életed. Nem tudom például, hogy most 7végén kell-e majd dolgoznom vagy sem, lesz-e megrendelés a hímzésre vagy sem. A legtöbb helyen most már számlát kérnek, azaz ha dolgozol, akkor számlát kell adnod, és arra fognak fizetni. Viszont a legtöbb helyen nem is jelentenek be. A fenti 2 interjúból is kitűnik, hogy jól meg kell gondolnia a döntést annak, aki távmunkát vállalna. De mint látszik, nem reménytelen. Mindenkinek sok sikert kívánok a kereséshez! Ehhez néhány támpont:
http://www.karrier.expressz.hu/
http://www.tavmunkas.hu/
http://www.jobmonitor.hu/
http://www.jobinfo.hu/
http://www.tavmunka.lap.hu/
http://www.tavmunkainfo.hu
Megjelenés helye: izgi.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)