2011. június 24., péntek

Cukormáz nélkül a terhességről

Romantikus filmeken szocializálódva a terhességet teljesen másnak képzeltem leányként, mint amilyennek aztán tényleg megéltem. A filmekben a nő gyertyafényes vacsora közben átadják a férfinak a kis csomagocskát, benne egy hófehér kiscipővel, jól meghatódnak, snitt. 2 vágókép nagy pocakkal, idióta mosollyal, végül 3 perc vajúdás és szülés. Na, ebből semmi sem ilyen a valóságban.

Először is ott van a hányinger, vagy ahogy álságosan nevezik: reggeli rosszullét. Gratulálok annak, aki valóban csak reggel volt rosszul. Mert én bárhol, bármikor, bármennyire rosszul tudtam érezni magam. És az az ,,inger” is gyakran túllépte az ingerküszöböt. Úgy kb. 12 hétig mindig ki is tartott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése